2018-as IWC Portugieser Constant Force Tourbillon Edition '150 Years' Bemutató

Nagy év vár az IWC Schaffhausenre és a márka rajongóira, ugyanis az észak-svájci márka idén ünnepli alapításának 150-ik évfordulóját. Az SIHH már itt van a kanyar mögött (Január 15-19), az örök vendég IWC Schaffhausen pedig minden bizonnyal számos újdonsággal készül meglepni a Nagyérdeműt. Igen ám, de nekünk, a legtürelmetlenebbeknek nem is kell a genfi luxusóra kiállítás kezdetéig várnunk, ugyanis már most fény derült néhány 2018-as újdonságra – születésnapi meglepetésre, ha úgy tetszik. Mi most a leglátványosabbal, az IWC Portugieser Constant Force Tourbillon Edition '150 Years'-szel foglalkozunk részletesebben.

Bő 46 milliméteres átmérőjével, fogalmazzunk úgy, nehéz nem észrevenni ezt az új Portugiesert. Kép: monochrome

Akik igazán pengék IWC történelemből és IWC ritkaságokból, azok (jó eséllyel a nosztalgiától könnyes szemmel) fel tudják idézni a 2011-es Sidérale Scafusiat, ami megjelenésekor az egyik legösszetettebb, legszebb, leginkább lehengerlő komplikált óra volt – pedig a brutál összetett órák reneszánszukat élték a 2010-es évek elején-közepén.

Íme a jelen modell őse: a 2011-es Sidérale Scafusia.

A Sidérale Scafusia legfontosabb stíluseleme, a gigantikus tourbillon újra itt van: a kilenc órai megnyitás fölött egy dupla híd szorítja le a szerkezetet optikailag szinte szétfeszíteni akaró tourbillont. A tourbillon, ahogy itt részletesebben kifejtettük, a kaliber gátszerkezetét egy forgó ketrecbe helyezi, mely ketrec – és ezáltal vele együtt a billegő, a hajszálrugó és a gátkerék – is általában egy perces forgás időre kalibrálva megfordul a ketrec tengelye körül.

Ez a tourbillon.

Ezt Abraham-Louis Breguet találta ki bő 220 évvel ezelőtt a zsebórákhoz azért, hogy a billegő és hajszálrugó a "nyárson forgatás" eredményeként stabilabb, pontosabb időmérést tudjon produkálni. Ha valakinek ez nem elég, örömmel túlbonyolítjuk alább a kommentekben. A tényleges, 21-ik századi relevanciája a tourbillonnak közel sem a pontosság (egy karóránál amúgy sincs sok értelme egy ilyen megoldásnak), hanem a lenyűgöző megjelenése, a technikai összetettsége, valamint a presztízsértéke. 

Ha már így belementünk a technikai részletekbe, azt is eláruljuk, hogy egy tourbillont nagyra készíteni sokkal nehezebb, mint kicsire. Érthetjük ezt szó szerint, ugyanis egy nagyobb tourbillon a lényegesen nagyobb súlya miatt extra terhet ró a szerkezetre – egy ekkora "csomagot" kell a főrugóból érkező energiának másodpercenként többször meglöknie, elindítania.

Éppen ezért tervezett az IWC az abszolút legfelső kategóriás órák körében is nagyon ritka "constant force" mechanizmust a Sidérale Scafusiaba és az annak alapjaira épülő 2018-as IWC Portugieser Constant Force Tourbillon Edition '150 Years'-be is. Ennek az "állandó erő" mechanizmusnak a feladata az, hogy a főrugóból érkező hajtást egyenlő löketekben szállítsa az időmérő egységhez (tourbillonhoz).

Erre azért van szükség, mert egy mechanikus óra főrugója felhúzott állapotban lényegesen nagyobb nyomatékkal dolgozik, mint félig vagy közel teljesen "lejárt" állapotában. Ahogy a főrugó (vagy főrugók) közelednek a járástartalék végéhez, az általuk szolgáltatott hajtás ereje is lankad, egy akkora felépítményt, mint ez a tourbillon, pedig nem lesz képes kellő erővel megmozgatni. Az egész gyengélkedés legfőbb és legfontosabb elszenvedője pedig a billegő és hajszálrugó lesznek, amik nem képesek a tervezett amplitudót elérni, így pedig a járástartalék végéhez közeledve egyre silányabb lesz a kronometrikus teljesítmény (azaz egyre pontatlanabb az óra).

A kézi felhúzású 94805-ös, természetesen "in-house" kaliber 96 órás járástartalékkal bír, melynek állapotáról a számlapon a 4:30-nál található skála nyújt tájékoztatást. Ha közeleg a végéhez, a fent taglalt konstans erőátviteli mechanizmusnak hála sem kell aggódnunk, elég a könnyen megfogható, méretes koronán keresztül újra feltöltenünk a főrugó tartalékát.

További érdekesség, hogy a szerkezetról a hátlap felőli nézetben mintha hiányozna valami: bizony ez az ára annak, ha a gátszerkezet a számlap felőli oldalra kerül – a hátlap összképe a nagyon is németes óragyártásra jellemző, masszív, úgynevezett háromnegyedes lemezből, valamint az erre applikált megnyitásokból és dekoratív feliratokból fog összeállni.

A lupén egyensúlyozás nem létező rekordját készül megdönteni az új Portugieser. Kép: hodinkee

A számlapon helyet kapott még egy holdfázis kijelzés az egy órai index környékén. Ez a mechanizmus az IWC fejlesztéseinek hála lényegesen pontosabban a legtöbb másik luxusórától megszokottaknál: egy teljes napnyi csúszást a valós holdfázissal szemben 577,5 év alatt szed össze. Megint csak egy szerkezeti/órakedvelői szempontból lenyűgöző, de a tényleges hasznosság szempontjából nyilván kevésbé lényeges fejlesztést láthatunk itt.

Az IWC ezt a rengeteg szakértelmet és csodás megvalósítást egy méretes, 46mm átmérőjű és 13,5 milliméter vastag platina tokba építette. Érdemes megfigyelni, hogy a hatalmas méret ellenére is roppant arányos maradt az óra – ha jobban belegondolunk, az IWC azon nagyon kevés óramárkák sorát erősíti, akik képesek nagyobb méretű órákat is szép arányosra tervezni. És nem kell itt tourbillonnal szerelt, hatvan millió forintos ritkaságokra gondolni, elég kézbe venni bármelyik új Portugiesert vagy Big Pilotot.

A sok évvel ezelőtti Sidérale Scafusia nagy örömünkre visszaköszön ebben a 150-ik születésnapi, impresszív meglepetésben. A hatalmas tourbillon, a széles számlap, a vékony lünetta, az ívelt fülek és az azokhoz szépen alakított szíj együttese teszi még meggyőzőbbé ezt a technikailag összetett új Portugiesert. Már "csak" az SIHH 2018-as IWC újdonságok vannak hátra, ezekről a kiállítás után beszámolunk!

Az IWC Portugieser Constant Force Tourbillon Edition '150 Years' 15 darabban készül és $253000 dollárba (nagyjából hatvanöt millió forintba) kerül – darabonként.

...Végül a bónusz videó: íme a 2011-es Sidérale Scafusia részletes bemutatója. Állakat felcsatolni!