Illusztris, 13 ezer négyzetméteres új manufaktúrába költözött az IWC Schaffhausen gyártási részlege. Hogy miért csak az? Nos, mert a végső összeszerelés – ahol a szerkezet és a tok illesztése és nyomáspróbája történik – továbbra is az (immár "régi") épületben van, a menedzsmenttel együtt, ettől az új manufaktúrától pár perc autózásra. Lessünk be a színfalak mögé!
Megnyerő már a lobbi is... Jobbra a falon a cég történelmének fontos alakjai – alapítók, igazgatók, mérnökök.
Az IWC elég kiterjedt, szakmai kifejezéssel élve "vertikálisan integrált" gyártással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy alkatrészek széles választékát gyártja saját maga. Ide tartoznak a tokok, lünetták, alaplemezek és hidak, valamint egyes forgó alkatrészek is – igaz, ezek közül a legtöbbet az IWC prototípus szinten gyártja, majd elküldi az általuk tökéletesített változatokat egy nagyobb, az ilyen kifinomult alkatrészek gyártására specializálódott gyártóhoz, aki nagyobb mennyiségben képes ezeket hatékonyan előállítani.
Ennek megfelelően a -1-es szinten többszáz négyzetméteren terül el az IWC logisztikai és minőségellenőrzési központja, ahova beérkeznek azok a különleges alkatrészek, amiket nem ők állítanak elő házon belül. Mielőtt raktározásra kerülne sor, hogy aztán órásmestereik felhasználhassák őket, tüzetes minőségellenőrzésen esik keresztül minden ilyen (és persze minden további, házon belül gyártott) alkatrész, hogy azokkal az összeszerelés során már ne lehessen semmilyen fennakadás.
Az egész gyár eköré a belső raktározási eljárás köré épült – hatalmas, páncélszekrény védettségű, minket leginkább a néhai ételliftekre emlékeztető belső polcrendszer készült, ami, mint valami nyerőgép "kisorsolja" a megfelelő, 3-4 méter széles polcot, amin az órásmester vagy minőségellenőr által bekért alkatrész van. Itt jegyezzük meg, hogy az Omega új gyára is hasonló elven, a belső raktár köré épült – ennyire fontos a modern gyártási eljárások során az, hogy az alkatrészek könnyen elérhetők legyenek a gyártási és összeszerelési folyamatok minden pontjánál...
...Aki ősz szakállas idős órásmester bácsit várt gyertyafény mellett szerkezet fölé vagy kézzel hajtott eszterga fölé hajolva, nos, annak itt az ideje megismerkednie a modern óragyártással – még akkor is, ha az óragyárak csak néhány éve álltak le az ilyen erősen idealizált (és a valóságtól legalább ugyanannyira elrugaszkodott) ábrázolásoktól.
Ezen a fenti képen láthatóak a munkaállomások sorai és oszlopai, ahol eltérő szerkezet-összeszerelési lépésekre specializálódott munkafolyamatok zajlanak. Az egyes órásmesterek – akik között rengeteg a fiatal, gyakornokságát vagy az azokat követő első éveit az IWC-nél töltő szakember – az állomások között válthat, hogy a megfelelő szerszámokat és kellékeket használhassa. Ezért is látni több üres asztalt – mert képtelenség mindet egyszerre kihasználni.
Olyan szintű a rend és a tisztaság, hogy az összeszerelési részlegre az órásmestereknek mintha legalábbis műtőbe mennének, egy vakító fénnyel megvilágított, hófehér öltözőben kell antisztatikus köpenyt felvenni... De csak miután egy fél méter magas cipős szekrény egyik oldalán levették az utcai/a manufaktúra más részén viselt lábbelit, átlépték a szekrényt (!), majd a túloldalon egy, a csak az öltöző tiszta oldalán és az összeszerelő részlegben viselt papucsot felhúztak. Mondani sem kell, hogy a teljes részleg a padlótól a 4-5 méter magas mennyezetig tartó üveglapokkal van hermetikusan elzárva mindentől. Ide szűrt, pormentes levegőt pumpálnak be – így ha egy zsilip (!) valahol kinyílik, a teremből a levegő akkor is kifelé áramlik, nem lesz befelé irányuló huzat, ami behozhat porszemeket.
Sajnos a látványos összeszerelős képekről lemaradunk, mert onnan az IWC nem közölt még hivatalos képeket sem – nem hogy még bárki mást odaengedjen. Néhány képpel fentebb, ahol a munkaállomásokról szóltunk, ott látszik a részleg és benne a tüsténkedő órások, de közel menni vagy bemenni földi halandónak nem lehet.
13 ezer négyzetméter, 250 alkalmazott, rengeteg vadonatúj, high-tech gép és hozzáértő mérnökök, órások, polírozók, összeszerelők és minőségellenőrök... Ide terjeszkedett az IWC Schaffhausen, a legnémetebb svájci márka.
Csak így tovább!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.