Komplikált karórák – És kell-e nekem olyan? I. Rész

Komplikáció – az órák világában így neveznek minden olyan funkciót, amely a hagyományos idő mérésén és óra-perc-másodperc kijelzésén túl egy óraszerkezetben megtalálható; még akkor is, ha egy dátumablak három óránál aligha teszi az óránkat "komplikálttá". Két részes mini-sorozatunkban áttekintjük a komplikációk fő fajtáit, röviden de velősen, hogy képbe kerüljünk az ismert és ismeretlen komplikáció hierarchiáját illetően.

Jelen írásunkban az idő hagyományos értelemben vett méréséhez és kijelzéséhez szorosan köthető komplikációkat vesszük sorra – aggódni egy percig se, máris kiderül, miket soroltunk öncélúan ide. Legközelebb elborulunk és jöhetnek a brutál kronográfok, percismétlők, tourbillonok és az ezekhez méltó, már-már 18-as karikáért kiáltó szerkezet-képek! De most...

24-órás mutató (meh!)

A legegyszerűbb komplikáció, az egyszeri vásárló elvakításának már-már arcpirítóan triviális módja – egyetlen fogaskerék az óramutató körüli rendszerből elég átalakítani a 12 óránként körbeérő óramutatót 24 órássá... Az eredmény azonban mégiscsak egy extra kijelzés a számlapon – a legkevésbé komplikált komplikáció, amely, ha nem társul második időzónával vagy legalább egy dátummal, abszolút haszontalan (kivéve, ha a föld alatt élünk). Nagyon kevés kivételtől eltekintve leginkább a divatórák sajátja – ha valami fancy márka csillagászati árú órája hordozza magában ezt a "funkciót", akkor egyébként legtöbbször Day-Night Indicatornak nevezik (lásd a fenti képen a bal lenti segédszámlapon), mintha az, hogy kint világos vagy sötét van, nem indikálná a nappal vagy éjszaka jelenét.

Kell nekem 24-órás mutató? Ha nincs affinitásod (kereted) egy legalább dátummal komplikált órára, de allergiás reakciót váltanak ki belőled a letisztult, könnyen leolvasható számlapok, akkor a 24-órás kijelzést neked találták ki. Egyébként javasoljuk, maradj távol tőle mert ezt a funkció nélküli funkciót akár parasztvakításnak is nevezhetnénk, ha ne tisztelnék annyira a magyar földműveseket és gazdaembereket. Szóval... ha van rá mód, inkább ne.

Dátum + Nap (Date + Day-Date)

A leggyakoribb és ennél fogva leginkább elérhető komplikáció. Legegyszerűbb formájában egyetlen tárcsa fordul át, kevésbé kifinomult szerkezetekben éjfél előtt és után akár néhány órát is igénybe vevő folyamat eredményeként. Komolyabb szerkezetekben már odafigyelnek arra, hogy a lehető leggyorsabban, bizonyos esetekben "instantaneously", azaz éjfélkor egy pillanat alatt ugorjon a tárcsa a következő állásra – így ha véreres szemmel görnyedünk a gép előtt este tizenegykor orosz földgázzal seftelve sincs esély arra, hogy elnézzünk valamit.

Bizonyos esetekben a dátumhoz napkijelzés is társul, ez a Day-Date funkció, mely nem csak egy Rolex kollekció neve, hanem a komplikáció-é is, mely a dátumhoz képest lényegesen kevéssé elterjedt – de Rolex helyett már Seiko 5 árban is elérhető.

Kell nekem dátum kijelzés? A hangsúly talán nem is a funkció hasznosságán van, hanem az esztétikai szerepén. Mindenkinek a saját ízlésére van bízva, hogy az adott, kiszemelt órán tetszik-e a dátum elhelyezése, a tárcsa színe, a számok betűtípusa, a dátumablak kerete és még megannyi egyéb részlet, ami meghatározza, hogy egy dátum hozzáad vagy elvesz egy óra megjelenéséből. Ez pedig óránként változik, a lényeg: legyen jó érzés az órára messziről ránézni, ne rombolja le a dátum az összképet, és legyen maga a kijelzés is szépen megvalósítva. Ha ez mind rendben van, akkor mi baj lehet?

Éves- És Öröknaptár (Annual Calendar, Perpetual Calendar)

Éves, vagy öröknaptár esetén már kapunk a dátumon (illetve napon) túli kijelzéseket is, mely rendre a hónappal, illetve öröknaptár esetében a szökőév indikátorral bővül, ritkább esetben pedig holdfázis vagy 52-hetes mutató is bonyolítja az összképet. Az éves naptárról azt kell tudni, hogy teljesen mechanikusan meg tudja különböztetni a 30 és 31 napos hónapokat, így a megfelelő alkalommal ugorva elsejére anélkül, hogy nekünk át kellene tekernünk április, június, szeptember és november hónapokban a harmincegyedikét. Az éves naptárat minden évben egyszer, február végén kell állítani.

Az öröknaptár ezzel szemben, ahogy neve is hirdeti, örökké tudja a naptárat, tehát a szökőévekkel együtt tudja, megint csak mechanikusan, hogy az egyes hónapok milyen hosszúak és így minden hónap végén a megfelelő napon ugrik elsejére.

Érdekesség: az öröknaptár sem működik örökké. Kevéssé ismert tény, de az általunk használt Gergely-naptárban egy év 365,24 nap. Ebből eredően, mivel mindig eltolunk egy negyed napot, négy évente szükség van egy szökőévre, különben négy évente el lennénk csúszva egy teljes nappal. Igen ám, de a szemfülesek észrevették: 365,24 és nem 365,25 napról van szó, ezért négy évente egy kicsivel többet adunk hozzá, mint kellene. Ennek kiküszöbölésére a Gregoriánus naptárban a 400-zal nem osztható évszázadfordulókra eső szökőévek nem szökőévek. Tehát: 2000 szökőév volt, ha emlékszünk (és éltünk ekkor), de 2100, 2200 és 2300 nem lesznek szökőévek, pedig 4-gyel oszthatóak... De 400-zal nem. Na, ha máskor nem, ekkor hozzá kell majd nyúlni az öröknaptáras luxusóránkhoz (és az öröknaptáras kvarc Casio-hoz is). Ehhez még hozzáadódik a tény, hogy a mechanikus órákat 5-8 évente illik szervizeltetni (erről külön is értekezünk majd).

Kell nekem csillivilli éves- vagy öröknaptár? Itt a fájó igazság, két részletben:

1. Mindkettő variáció exponenciálisan megdrágít egy mechanikus órát, mert összeszerelésük rengeteg extra időt vesz igénybe. A legversenyképesebben árazott öröknaptáras luxusóra a Frédérique Constant és a Montblanc házaiból került ki, de még ezek is igen komoly árban vannak, nem is beszélve a legmagasabb presztízsű manufaktúrák esetében ezen modellekre kirótt prémiumról.
2. Bár könnyű elveszni ezen komplikációk lenyűgöző bonyolultságában, ne feledjük: az öröknaptár egy roppant statikus komplikáció, mely, nem vicc, évente ötször érdekes (a nem 31-gyel végződő hónapok utolsó napján). A többi esetben, persze, impresszíven bonyolult számlapokat eredményez a rengeteg kijelzés.

Kevés igazán patent öröknaptár van, de az imént említett Montblanc és Frédérique Constant modellek áruk miatt, míg az IWC Kurt Klaus-féle öröknaptára lenyűgöző megvalósítása (minden kijelzés a koronán keresztül állítható) okán javasolható megfontolásra. A sort az H. Moser & Cie öröknaptára zárja, mely döbbenetesen letisztult egy öröknaptáras órához képest. 

Második Időzóna (GMT)

Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a GMT – hogy-hogynem kezdenek a gyártók is rájönni, hogy a GMT egyike a kevés, a hétköznapi életben a luxusórák célközönségének jelentős része által is hasznosnak talált komplikációknak. Működését sokféleképp túl lehet bonyolítani, de lényege, hogy a központi mutatók által kijelzett időn túl egy második időzónában aktuális időt is le tudjuk olvasni óránkról egy pillantás alatt. Míg a telefonok, laptopok, mikrosütők és társaik könnyedén mutatják az időt (és a dátumot), addig annak, aki nemzetközi cégnél vagy csapatban dolgozik, vagy a családja, barátai élnek a Föld egy távoli pontján, jó eséllyel az órája fogja a leggyorsabb módját adni az ottani idő egy szempillantás alatti leolvasására.

A legtöbb esetben a GMT egy központi mutató, néha pedig egy külön tárcsa, még ritkábban pedig egy számláló által kerül kijelzésre. Fontos tudni, hogy a legtöbb GMT óra csak egész órányi ugrásokra képes a második időzóna esetében, tehát ha Timbuktu-alsón mély-Indiában történetesen 30 perc az eltérés egy főbb időzónához képest (mert van ilyen), akkor, pestiesen szólva, megszívtuk.

Kell nekem második időzóna kijelzés? Vannak ismerőseid, munkatársaid, esetleg aranyhörcsögeid egy távoli időzónában? Ha a válasz igen, akkor jó eséllyel örülni fogsz egy GMT-vel ellátott órának.

Világidő (Worldtimer)

A GMT összetettebb változata, mely általában 24 időzónát képes egyszerre leolvashatóvá varázsolni. Louis Cottier találta ki a 24-órás tárcsa és az időzóna tárcsák elsősorban a Patek Philippe-nek köszönhetően elhíresült, mára sokak által használt, elmés konfigurációját. Vannak nyomógombbal vagy koronán keresztül állítható változatai, földgömbbel illetve térképrészlettel vagy azok nélkül, sőt, ha igazán bejön ez a földes téma, akkor vehetsz karórát 3D-s földgömbbel is, hála a Vicenterra GMT-nek, illetve a Greubel Forsey GMT-nek (ne zavarjon meg a GMT elnevezés, fogunk még találkozni össze-vissza nevezett órákkal bőven). 

Érdekes mód erre a réspiacra is berobbant a Montblanc és a Frédérique Constant, ami öröm nekünk magyaroknak, mert ezekből itthon is lehet kapni (szóval érdemes kézbe venni őket, ha van rá mód), de persze akad Breitling, IWC és Omega is világidő kijelzéssel. Ha egy relatíve könnyen szervízelhető, hasznos, és látványos komplikációt szeretnénk, ami ráadásul nem méretik aranyárban és még jól is mutat egy óra számlapján, bizony a világidő egy rejtett favorit amit érdemes megfontolnunk!

Kell nekem világidő kijelzés? Vannak számodra fontosak egynél több másik időzónában? Vagy csak szerinted (is) menő egy óra egy földgömbbel a számlapon? Nos, akkor kell, bizony!

Ahogy ígértük, legközelebb mélyebbre ásunk a komplikált komplikációk között és megpróbáljuk elménket rábírni olyan bonyolult, de hangzatos órás dolgok megismerésére, mint a rattrapante, a sonnerie, a tourbillon és társaik – fú, de várjuk már!