Mennyire pontos egy mechanikus luxusóra?

Minden viszonyítás kérdése – egy kvarcórához, vagy az atomidővel szinkronban működő mobiltelefonhoz képest már-már kiábrándítóan pontatlan a mechanikus karórák 99,9%-a. Ebben talán nincs is semmi meglepetés, viszont ha nem kapkodunk, csak a drágább és ennél fogva igényesebben megmunkált karórák szegmensére koncentrálunk, rögtön sokkal érdekesebb képet kapunk.

Egyik kedvencünk: Jaeger-LeCoultre Gyrotourbillon 1.

Először is tisztázzuk, hogy az órák pontosságát rendre napi pontosságban adják meg, azaz, hogy hány másodperccel sietett vagy késett az óra az elmúlt 24 órában. Ezen túl a legtöbb óra esetén a gyártó meghatározza a legnagyobb elfogadott késés és sietés intervallumát – bár ezt sok esetben nem kötik a vásárló orrára. Egy másik bejegyzésben az ezekhez köthető eljárásokra nézünk rá, most maradjon meg a fókusz a pontosságon. Fontos tudni, hogy egy mechanikus karóra pontosságát nagy mértékben befolyásolják a következő dolgok:

• Az óra pozíciója: letéve hátlapra fektetve, a koronára döntve, stb... Minden elképzelhető térbeli pozícióban az óra pontosságát meghatározó billegő és hajszálrugó együttese máshogyan teljesít – ha most rögtön érdekel a miértje, kérdezz rá kommentben, ha pedig hajlandó vagy várni, akkor kövesd a blogot, mert előbb-utóbb úgyis kitérünk erre a részletre is.
• A hőmérséklet: a hajszálrugó teljesítményét nagyban befolyásolja, de bizonyos extrém helyzetek már további alkatrészekre is kihatnak.
• A rendelkezésre álló járástartalék: helyesebben fogalmazva a főrugó által biztosított nyomaték. Minél inkább fel van húzva az óra, egyrészt annál hosszabb a járástartalék, másrészt pedig annál nagyobb a nyomaték. A legtöbb mechanikus óra nem a teljesen felhúzott és végképp nem a leálláshoz közeli állapotban, hanem a kettő között, a teljesen felhúzotthoz közel képes a legjobb időmérési teljesítményre.

Itt egy jópofa videó a teljes óra-kockulás elhivatott híveinek az órák pontosságát mérő, legelterjedtebben használt műszerről, a Witschi egyik modelljéről.

Pontosság szempontjából a mechanikus órákat négy nagyobb csoportba soroljuk – nem az óraipar, hanem mi, úri kedvünktől vezérelve. Itt jegyezzük meg rögvest, hogy egyrészt tudjuk, lehetne még ezerfelé bontogatni, de ne terheljük magunkat feleslegesen, másrészt pedig komolyan mondtuk a pontosság szerinti csoportosítást – így a mókafaktort, megbízhatóságot, ár/érték arányt kéretik nem beleolvasni a lenti csoportosításba: egy óra attól, hogy nem túl pontos, még teljesíthet jól az egyéb tulajdonságok terén. Tehát:

1. Futottak még: ide sorolhatjuk a kínai gagyiktól elindulva a legalapabb japánokig mindent, így a belépő kategória alját jelentő alap Seikokat, Citizeneket, stb. A japánok – sok svájcival ellentétben – őszinték és ténylegesen igyekeznek tartani magukat adott szavukhoz, így ők az Öreg Kontinensen található konkurencia nagy részével szemben igyekeznek olyan működési tartományt megadni, amit a teljes termelés tartani tud. Ennél fogva egy-egy alapabb Seiko esetén ne lepődjünk meg, ha a használati utasításban akár napi -20 +40 másodperc szerepel – és azon se, ha megannyi svájci óra használati utasításában szóba sem kerül a pontosság kérdése.
2. Pontosabb, magasabb minőségi színvonalú, sorozatgyártott órák: ide soroljuk azokat a mechanikus karórákat, amik valós körülmények között nagyjából -6 és +12 másodperc közé esnek. Ilyenek gyakorlatilag minden nagy gyártó alap werkjei. Fontos megjegyezni, hogy ezzel szélsőséges skálákat határozunk meg – a legtöbb minőségi svájci óra ezek között teljesít, gyakran közel a tökéletes teljesítményhez de, bizony, ritkább esetekben alkalmanként akár 8-10 másodperc eltérés előfordulhat.
   
3. Kronométer tanusítvánnyal ellátott órák: a kronométereket -4/+6 másodperc közé tesztelik, ahogy mondtuk, erre részleteiben majd kitérünk egy külön cikkben. A lényeg, hogy egy alapos, tizenöt napos tesztnek vannak kitéve a kronométer órák. Ezek szerkezetei gyakran nem készülnek "spécibb" anyagokból vagy eljárásokkal, mint a 2-es kategória bizonyos órái, csak nagyobb figyelemmel (és így költséggel) finomhangolják őket az ideálisabb teljesítményre.
4. Az órák krémje: ide azokat a gyártókat soroljuk, akik rettentő komolyan veszik a pontosságot és ezt extra szigorított, külön erre a célra fejlesztett "in-house" tesztek során felügyelik. A Rolex -2/+2 másodperc közé teszteli a teljes termelését, az Omega Co-Axial Master Chronometer jelzésű óráit (de csak azokat) 0 és +5 másodperc közé lövi be. A valóságban ez nem jelenti azt, hogy minden Omega vagy Rolex pontosabb bármelyik más óránál – ahogy említettük a 2-es pontban, ott még előforduló szélsőségeket fogalmaztunk meg, de sok felső kategóriás óragyártó sok órája hozza ezeket a teljesítményeket – de nem teszteli mindet ilyen szigorral. Aztán ott vannak még a legelvetemültebbek, a pontosság abszolút megszállottjai – közülük pedig a Greubel Forsey a koronázott király, aki obszervatóriumi teszteken mosta fel a pályát mindenki mással, minden idők messze legmagasabb pontszámát érve el.

TAG Heuer Caliber 1887 kronográf robbantott ábrája

Szóval, mennyire pontos egy luxusóra? Változó. A való életben teljesítmény szintjén ami reálisan elvárható egy felsőkategóriás órától (értsük ez alatt a svájci, német és japán órákat hat-hétszázezertől felfelé), az a megbízható működés, illetve, hogy egy hét alatt 45-50 másodpercnél több eltérést ne hozzon össze.

Utolsó fontos tudnivaló mára: a legtöbb minőségi mechanikus óra ennél azért sokkal jobban fog teljesíteni, ezt pedig két esetben hozza össze legkönnyebben.

1) levéve és olyan pozícióba helyezve, amely a szerkezetnek a legideálisabb. A hajszálrugó felfogatásának iránya az egyik fő meghatározó tényező – a kakaóscsiga ebből a posztból. Ebbe nem mennénk most bele részletesen, de akinek van kedve, próbálja ki a mechanikus óráját egy-egy napig a koronára állítva, aztán a tok másik oldalára állítva, aztán a felületre síkra fektetve tárolni – ha pontosan mérünk, látni fogjuk, hogy sok másodperc eltérés lesz az óra teljesítményében attól függően, hogyan áll/fekszik. Elvont dolog, de ha van igény rá a kommentekben, akkor belemegyünk részletesebben.

Cartier Clé De Cartier Mysterious Hours

2) A másik pontos mérés kézen hordva történik. Megannyi fórum posztot és lelkendező óratulajdonost lehet találni, aki arról ömleng, napi 1-2 másodperces pontossággal mér az órája. Nos, ez nagyon sok óránál így lesz – nem csak a kronométereknél. Ennek egyszerű oka, hogy kézen hordva az óra térbeli pozíciójától függően eltérő időmérési teljesítmény kiátlagolódik a kismilliónyi különböző pozíció között, amibe kezünkön akaratunkon kívül is az órát helyezzük.

Tehát ne aggódjunk, ha az óránk nem kronométer, vagy a szélsőségekig tesztelt modell – ha kézen hordva elfogadható pontosságú, már minden terv szerint működik... És a legtöbb minőségileg elkészített óránál ez lesz a helyzet. Könnyű belecsavarodni a pontosság kérdésébe, de ha tényleg sokat számít, azt javaslom, ne napi, hanem heti szinten mérjük – úgy átlagolódik ki az átlagos használat mellett az óra tényleges teljesítménye.